AI literacy (MI-jártasság): mit ír elő az AI Act, és hogyan teljesítsd?

Mit jelent az MI-jártasság?

Az AI Act 3. cikkének 56. pontja szerint az MI-jártasság azok a készségek, ismeretek és az a megértés, amelyek lehetővé teszik, hogy valaki tájékozottan használjon MI-rendszereket, és tisztában legyen az AI lehetőségeivel, kockázataival és az általa okozható károkkal. Angolul AI literacy, a hivatalos magyar szöveg MI-jártasságnak nevezi.

A gyakorlatban ez nem programozói tudás. Azt jelenti, hogy a munkatárs érti, mire képes egy AI-eszköz és mire nem, felismeri a tipikus hibákat, tudja, milyen adatot használhat, és vállalja a felelősséget az eredményért.

Mit ír elő az AI Act 4. cikke?

A 4. cikk szerint az MI-rendszerek szolgáltatóinak és alkalmazóinak, így az AI-t használó cégeknek is, intézkedéseket kell tenniük a munkatársaik és a nevükben AI-t használó más személyek MI-jártasságának támogatására. Közben figyelembe kell venniük az érintettek tudását, tapasztalatát, képzettségét és azt, milyen helyzetben használják az AI-t.

• 2025. február 2. óta alkalmazandó, a betartását a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok 2026 augusztusától felügyelik.
• Az (EU) 2026/1744 rendelet (Digital Omnibus) 2026. július 27-i hatállyal átírta a szöveget: a korábbi „megfelelő szintű” jártasság helyett a támogató intézkedések megtételét írja elő.
• Nem ír elő kötelező formát, óraszámot, vizsgát vagy tanúsítványt.
• Azokra a munkatársakra is vonatkozik, akik csak általános chatbotot, például ChatGPT-t használnak: nekik is ismerniük kell a konkrét kockázatokat, például a hallucinációt.
• A cég nevében AI-t használó alvállalkozókra és szolgáltatókra is kiterjed.

Mit tartalmazzon egy jó MI-jártassági program?

Az AI Office javaslata szerint egy program legalább arra kitér, mi az AI és hogyan működik, milyen AI-t használ a szervezet, milyen lehetőségei és veszélyei vannak, és mit kell a munkatársaknak tudniuk a kockázatokról. Mindezt a meglévő tudáshoz és a felhasználási területhez kell igazítani, a jogi és etikai szempontokkal együtt. A gyakorlatban ez így néz ki:

• Alapok: mi a generatív AI, hogyan működik egy nyelvi modell, mire jó és mire nem.
• Kockázatok: hallucináció, torzítás, adatvédelem, üzleti titok, szerzői jog.
• Céges szabályok: jóváhagyott eszközök, adatbesorolás, hol kötelező az emberi ellenőrzés.
• Az eredmény ellenőrzése: számok, források és állítások visszaellenőrzése.
• Munkakörre szabott rész: a HR-nek a személyes adatokról, a pénzügynek a számok validálásáról, a fejlesztőknek a kódbiztonságról.
• Tudásellenőrzés helyzetekkel: nem definíciókat kérdezünk vissza, hanem azt, mit tenne a munkatárs egy konkrét esetben.

Kinek milyen mélységben?

Hogyan dokumentáld?

Mivel a rendelet nem írja elő a formát, a dokumentáció célja az, hogy a cég igazolni tudja: tudatos, a kockázatokhoz igazított intézkedéseket tett. Az AI Office szerint ehhez belső nyilvántartás is elég. Érdemes rögzíteni:

• a képzés tartalmát és célcsoportjait,
• a résztvevőket és a teljesítés dátumát,
• a tudásellenőrzés eredményét,
• hogy a munkatársak megismerték a céges AI-szabályzatot,
• a tananyag frissítéseit és az ismétlő képzéseket.

Túl a megfelelésen

Ha az MI-jártasság csak kötelező kör, a munkatársak letudják, de a napi gyakorlat nem változik. Jobban működik, ha a rövid alapozó után mindenki a saját munkakörének feladatain gyakorol, és egész évben elérheti a frissülő anyagokat. Így a képzés egyszerre segíti a 4. cikk szerinti intézkedéseket, a biztonságot és a hatékonyabb munkát.

Gyakori kérdések